Alkul a világ,

Az ebből élő szakembereknek is mindig meg kell látniuk az újban rejlő lehetőséget és ezt egy megfelelő koncepcióban tálalni az ügyfeleknek s majd ha ez értő fülekre talál, akkor ezt meg is kell valósítani. A régi formulák lassan elavultá lesznek és az új technológiák pedig dörömbölnek az ajtón. A rádiónak már annyi. A printre már sokan és sok helyen kimondták az áment. A következő a televízió lesz. Hány szakma felgyülemlett tapasztalatát lehet majd így lehúzni a WC? Hány szakember fog így szembenézni a dologtalanság rémével?

Engem különösen a DTP és az utómunka sorsa izgat. Mi lesz az ezen a területen dolgozókkal? Lehetséges-e, hogy végképp eltűnnek ezek a szakemberek vagy lesz számukra egy új kitörési lehetőség? Nem kérdés, hogy egyre kevesebb újságot adnak el. Nem kérdés, hogy sokan átszoktak a netes tartalomfogyasztásra. Még kevés emberben merül fel, hogy a mai formájában létező televíziózásnak is befellegzett: felmérések szerint a fiatal lakosság egyre nagyobb része fordul el a kereskedelmi csatornáktól és online szórakozást keres magának. Tehát a jövő mindenféleképp az online médiumé.

De vajon egy portál tudja-e helyettesíteni a napilapokat? Igen. Hiszen az új médium gyors, kényelmes és ingyenes míg a napilapok 24 órás késéssel teszik elénk a híreket. Ráadásul ingyenes és mindig kéznél van.
De mi lesz a magazinokkal? Magyarországon a magazinok még nem fedezték fel az online-t, olyan megtûrt, muszáj megjelenési formaként kezelik, ahol a levedlett cikkeiket tehetik közkincsé. Pedig amerikában már láthatjuk a jövôt: minden neves magazinnak van már elektronikus formája, méghozzá az Adobe által kidolgozott folio formátum segítségével Ipad-re és androidos készülékekre. Megjelenésükben ugyan hasonlítanak az eredetire, de annál mégis sokkal többek: a tartalom multimédiával gazdagított – animációk, linkek, 3D-s ábrák, filmek avagy egyszerû játékok. Nem kérdés, hogy megérik a pénzüket ezek a kiadványok – és meg is kérik azt, hiszen ezekért már fizetni kell, hasonlóan a papíralapú tartalomért! S itt a megoldás a tartalomelôállítás költségeinek elôteremtésére az online világban: míg a portálokat ingyenesnek szoktuk meg illetve ott a gyors tájékozódás a lényeg, addig e magazinoknál az igényes multimédiás megjelenés keveredik az exkluzívabb szórakoztatással, amiért hajlandóak vagyunk fizetni.

Hazánk lakossága – a rossz gazdasági helyzet ellenére – még mindig kütyüérzékeny. Minden mûszaki újdonságra ugrik, akarja, veszi és használja – erején felül. Mégha az Ipad-del rendelkezôk aránya még szinte mérhetetlenül kicsi, mégha a nagy formátumú kijelzôvel rendelkezô telefonok aránya nagyon alacsony, de pár éven belül eljön az az idô, amikor a meghatározó célcsoport körében már magas lesz a használat aránya. S ekkor már jelentôs bevételre lehet szert tenni e produktumokkal. Miközben az eladott lapok példányszáma évek óta folyamatosan csökken az elektronikus kiadványoké – egyelôre külföldön – folyamatosan nô. Pl. a New Yorker folio formátuma 100.000-es elôfizetôi számmal rendelkezik. Nincs mese, hazánkra is ez a sors vár: hamarosan a kedvenc magazinunkat a saját Ipad-ünkön olvashatjuk majd.

Számomra, aki DTP-sként kezdte, s utána lett utómunkás – biztató. Hiszen a csökkenô példányszámok, az egyre kevésbé nézett televíziók s ezáltal csökkenô reklámfilm-gyártások miatt aggódtam a saját és kollegáim-szakmám sorsa iránt. DE egy ilyen magazin képes a meglévô szoftver és hardver géppark segítségével, a szakemberek 1-2 napos átképzésével munkát adni: a tördelést a DTP-sek, míg a multimédiás részt pedig az utómunkában jártas animátorok készítenék. Hiszen anyag nem vész el, az érdeklôdés, az igény a szórakozásra, a tájékozódásra állandó – az olvasók csak szokásaikat, a felületet változtatják meg, a fogyasztásuk marad. Így a médiában dolgozók is megôrizhetik a munkájukat…

A csomagolásokat – eredeti minta alapján – modelleztem meg. Az effekteket (motion blur, optical flares) After Effects-ben raktam rá. A kötelezô szöveg 5 másodperce alatt a mozgást ki kellett merevítenem, mindössze az akciós flekk jelenhetett meg közben.

Az extrákat kiemelô feliratboxokat 3D-s programban készítettem.

A vége animációnál mindössze egy fotó állt rendelkezésre az autókról. Itt 2D animáció (felhôk, optical flares, feliratok) és 3D (kinyíló extralista box) animáció szerepel vegyesen. Igyekeztem mozgalmassá tenni ezt az 5 másodpercet és a kép minden elemébe valami mozgást csempészni.

Néha – vak tyúk is talál szemet alapon – nekik is összejön az élet és 1-1 normálisabb fejlesztés. De többségében igazi vizuális torzszülöttek jönnek létre. Aztán az ezen a téren nem képzett cégvez boldogan felhasználja a Tesco gazdaságos logóját és nem érti, hogy egyes helyeken miért nem veszik ôt komolyan. Igen, nincs mese, be kell látni, hogy egy logó, egy igényes névjegy, egy szép boríték árulkodik rólunk, helyzetünkrôl, igényességünkrôl, megbízhatóségunkról, hasonlóan a karórához vagy az öltözékünkhöz.

Elsô körben csak annyit látnak az erre érzékenyek, hogy fektetett-e pénzt, energiát, idôt a tulajdonos abba, hogy egy letisztult, mai szemmel is esztétikus, trendi arculata legyen. Másodjára már megpróbál a szemlélô valami mondanivalót, emóciót is fellelni a vizuál mögött. Itt már mindenféleképp elbukik az amatôrök által készített mû, hiszen sok órát kell eltölteni 1-1 grafikai elem kidolgozásával, s ebbe a cég filozófiájának, tevékenységének, stílusának, karakterének átgondolására is szükség van.

Lássunk pár gyakorlati példát!

Thege Bau

A bal felsô sarokban megtalálható logó igazi állatorvosi ló. Kezdjük a hullámvonallal: egy építôipari cég esetében mire véljem a hullám motívumot? Talán ezzel jelzik, hogy az általuk készített házak beáznak? Vagy egyetlen fal se sikerül egyenesre? Gondolom nem ez volt a cél, csak jobb nem jutott az eszükbe…

A betûtípus az az igazi ezt találtam csak a gépen. Hogy a szöveg is meg lett hullámoztatva? Ez a kreatívitás a logóban – gondolom.

- Illeszkedjen már az alsó és felsô vonalhoz! – hangozhatott az utasítás. – És ha már hullámzik, akkor jöjjön vissza a vonalvastagság váltakozása a betûméret változásában is!

Külön bekezdést érdemelne a csavarodó kémény képe egy kéményfelújító cég honlapján – csak belôlem vált ki viszolygást?

Amperitás

Ó, a régi idôk Coreldrawja. Amikor a kilencvenes évek közepén megjelent a vektorgrafikus programok mára már városszéli nyomdákba silányult piacvezetôje, nagy slágernek számítottak a különbözô torzítási lehetôségei. Például a feliratok megtekerése, ál-3D térben történô elforgatásai, akár betûnkénti játékot megengedô funkciói. Ezt ki is használták – anno. Mára már inkább a silányság, az ízléstelenség jellemzôi lettek ezek a trükkök. Az éppen ezt találtam a gépemen betûtípus háromszög formára szedve – ez az Amperitás logója. Csak ott tudnák megmondani, hogy ez egy a múltból itt maradt ôskövület vagy ennyire “update” volt a “grafikus”.

Itt a párja. Persze ez már sokkal színesebben, hiszen a sima és unalmas vektoros felirat mögé már egy háttér is került, sôt háttérkép! Szép kis naplemente folyóparttal. Mi köze egy építôipari vállalkozáshoz azt ne kérdezze senki!

(folyt köv)

A zenének (ill. inkább effektnek), a különbözô trükköknek a figyelemfelkeltést kellett szolgálnia, illetve egy nem hétköznapi, elvont látványvilággal a kreatívitást-gondolkodást megjelenítenie. Az animációhoz After Effect-et használtam.

(a kulcskockák után rögtön megtekinthetô  VIDEÓ is) 

Mindezeket tudja az általam ajánlott rendszer, amely az alap telepítéssel, egy ingyenes template ráhúzásával, tárhellyel 1 évre mindössze 32.000 Ft (netto)

Itt tehát 2d animáció, 3d animáció, effekt vagyis VFX használata, terméképítés, 3d modellezés és kis színmódosítás is sorra került.